Úgy szabad csak fogyasztanunk, hogy a fogyasztást pótolni lehessen
Egyszerűen fogalmazva ez annyit jelent, hogy a fejlődést olyan eszközök és módszerek segítségével kell lehetővé tenni, amik által a jelenben minden szükségletünk kielégül anélkül, hogy ennek az árát a gyermekeink fizessék meg.
A fenntartható fejlődés megteremtése nem egy lehetőség, hanem kötelezően elvégzendő feladat. Felelősek vagyunk az utókor számára, hogyan éljük az életünket, hogyan használjuk fel a korlátozott mértékben rendelkezésre álló nyersanyagainkat és mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után.
Az ökológiai lábnyom egy olyan érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
Mérsékeld a fogyasztásod!
Nem arra gondolunk ebben az esetben, hogy húzd meg a nadrágszíjat. A fő cél, a felesleges fogyasztás minimálisra csökkentése. Rengeteg bejegyzés ad 1000+1 tippet arra vonatkozóan, hogyan tudjuk megmenteni magunkat és környezetünket a felesleges hulladéktermeléstől, pénzkidobástól.
Ha az ember feltesz magának pár kérdést, hamar rájön, hogy mennyi energiát pazarlunk el naponta.
- Szükséges autóba ülnöm azért, hogy hozzak egy üdítőt a sarki boltból?
- Tényleg lassabban jutok be munkába tömegközlekedéssel vagy kerékpárral?
- Megérné újra felhasználható szatyrot használni bevásárláskor?
- Bedugva kell hagynom a töltőt, ha már feltöltött a telefonom?
- Ha elmegyek nyaralni vajon spórolok azzal, ha áramtalanítom a ház nagyrészét?
- Ha már úgyis a kukába végzi, nem dobhatnám azt a szelektívbe?
Ilyen és ehhez hasonló apróságokon múlik minden. Igen, egy fő tudatos életmódja nem ment meg minket semmitől. Viszont ne feledjük, hogy 8 milliárdszor 1 fővel osztozunk a Földön, ekkora tömeg pedig érezhető változásokat tud véghezvinni.
Takarékos otthon?
Gazdasági szempontból az otthonunk „működtetése” az egyik legtöbb pénzt felemésztő tényezője.
Létezik rengeteg apró módszer arra, hogy kevesebb villanyt és vizet használjunk, viszont ennél is fontosabb, hogy milyen módon előállított elektromos áramot használunk, illetve milyen fűtési módszerrel tesszük kellemesebbé a téli időszakot.
Mivel és mennyit spórolhatok?
Régi gázkazán cseréje. Az elavult gázkazánok újabbra cserélésével is akár 30% energiát takaríthatunk meg, viszont ez korántsem mondható „zöldnek”.
A mai trendek és a számok is azt mutatják, hogy az elektromos fűtésé a jövő, az átállásra pedig különböző megoldások tárháza áll rendelkezésünkre. A legjobban feltörekvő a hőszivattyús fűtési módszer, hiszen üzemelése gazdaságos és többféle közegben lévő energiát is tud hasznosítani: legyen ez föld, talajvíz, vagy levegő. A hűtésre és fűtésre is alkalmas hőszivattyú mellett szintén zenész a hűtő-fűtő klíma. Népszerűsége annak köszönhető, hogy elérhető áron tudjuk felvértezni vele nem csak a családi házunkat, hanem lakásunkat is, emellett rendkívül gazdaságos az üzemeltetése.
Ház szigetelése, ablakok cseréje
A megfelelő fűtési módszer kiépítése mellett fontos, hogy a megtermelt hő bent is maradjon az ingatlanba, köznyelven: „ne az udvart fűtsük”. Minden ház energetikai besorolásánál az egyik legsúlyosabb tényező a ház falainak hőszigetelése, illetve az ablakok hőszigetelő képessége. Nem is meglepő, mivel egy szigeteléssel akár 20, jól szigetelő ablakokkal 15%-ot is megspórolhatunk a fűtésszámlánkon.
Tiszta udvar, rendes ház
A Földünk megvédésének sarkalatos pontja a hulladék, annak is a mennyisége, kezelése és újra hasznosítása. Ugyan nem a háztartások termelik a legtöbb hulladékot (az össz. hulladékmennyiség 8,5%-a), ami a magyar háztartások esetében 379 kg/fő/év szemetet jelent. Ez már egy baráti szám, hiszen korábban a statisztikák 461 kg-t is mutattak, viszont ennek csak a 35%-át sikerült újra hasznosítanunk, amivel 11%-kal tartunk az EU átlag alatt.
Fontos törekvés, hogy az emberek minél kevesebb eldobható eszközt és csomagolást használjanak, de ennél is fontosabb ezeknek az újra hasznosítása. Szerencsére sok európai ország tevékenysége példaértékű az ügyünkben, hiszen többen elérték már a „megtermelt” műanyag hulladék 70%-os újra hasznosítási arányát. Ők azok az egyénekből álló társadalmak, akik nem úgy gondolkoznak, hogy „nem az én napi egy PET palackom fogja romba dönteni az ökoszisztémát”.
Míg a szeméttelepen kikötő szerves anyagok hetek alatt lebomlanak és nem károsítják a talajt és a levegőt, addig a műanyag csomagolások, szatyrok, palackok lebomlása 200-1000(!) év is lehet. A műanyagok vegyszerek és környezetkárosító anyagok hadseregéből tevődik össze, amik lebomlás közben maradandó változásokat hoznak létre az életközösségek genetikájában. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba, felhalmozódnak magasabb rendű élőlényekben és beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.
Így állítsd elő az elektromos áramot magadnak
Szerintem mindenki tudja a kézenfekvő választ. A napelemes rendszerek anélkül állítanak elő egyszeri beruházással elektromos áramot, hogy megterhelné környezetünket, emellett függetlenek lehetünk az energiaárak piaci változásaitól.
